Az én történetem a gyógyulásról, a változás bátorságáról, és arról szól, hogy mi történik, amikor végre elkezdünk önmagunkként élni – nem csak túlélni.

Sokáig mások valóságában éltem. A jókislány, a szorgalmas, a felelősségteljes, a teljesíteni akaró. Vezetőként, édesanyaként, feleségként, barátként, mindenhol helyt akartam állni – és közben egyre távolabb kerültem önmagamtól.

A testem időről időre jelezni próbált. Csendben, majd egyre hangosabban. Tünetek, fájdalmak, műtétek. És közben ott volt a fejemben a kérdés: „Ez most tényleg az én életem? Ez a feszített, leterhelt, túlélő módban működő élet? Tényleg csak ennyi az egész?"

Aztán egy nap elém került egy kérdés, ami megállított:
„Mi van, ha ez nem probléma, hanem lehetőség?"
És ez is:
"Mi van, ha minden, amit most nehézségnek élsz meg, valójában egy ajtó a szabadságod felé?”

És én beléptem azon az ajtón.

 A VÁLTOZÁS NEM MÁSIK ÉLETET JELENTETT, HANEM VÉGRE A SAJÁTOMAT.

Elkezdtem kérdezni. Először halkan, félve. Aztán egyre bátrabban.

– Mi az, ami igazán működik nekem?
– Mi van, ha nem velem van a baj, csak olyan valóságot próbálok fenntartani, ami nem az enyém?
– Mi lenne, ha elengedném az ítéleteket, a megfelelést, és megkérdezném: mit szeretnék ÉN?

Az Access Couns eszközeinek használata nemcsak egy módszer lett, hanem egy új nyelv, amiben végre értettem a testem szavait, és elkezdtem hallani a lelkem kérdéseit.

Láttam, ahogy anyák, dolgozó nők, kiégett segítők, csendes túlélők újra kapcsolódnak önmagukhoz. És láttam bennük magamat.

 AZ ELSŐ ALKALOM, AMIKOR MÁSKÉPP KEZDTEM A NAPOT

Emlékszem, volt egy reggel, amikor nem a teendőlistára néztem először, hanem feltettem egy kérdést:

„Testem, mire van ma szükséged? Mi lehetek, mit tehetek, hogy ez legyen életem legcsodálatosabb napja?”
És az a nap más lett. A nézőpontom. Én lettem más. És nem kellett összeomlani hozzá – csak választani.

Innen indultak el a napi reggeli hanganyagok, a tudatosság-kérdések, a zárt női közösségek, a könyveim. Olyan nőknek, akik már nem csak túlélni akarnak, hanem élni. Örömmel. Könnyedséggel. Saját magukként.

 AZ ELSŐ WORKSHOP – AHOL MINDEN A HELYÉRE KERÜLT

A legelső Access workshop után nem volt kérdés. Megértettem és: teljesen átadtam magam annak a tudásnak, amit mindig is tudtam: az érintés gyógyít. A kérdés felszabadít. A választás szabaddá tesz.

Azóta női körök, könyvek, hanganyagok, történetek, új utak születtek. Minden nap újra és újra elmondom: van kiút. Nem vagy egyedül.

 A KÜLDETÉSEM

Azt választottam, hogy az én életem nemcsak rólam szól.
A küldetésem a programjaimon keresztül az, hogy:

 emlékeztesselek arra, hogy nem vagy kevés
 megmutassam, hogyan kezdhetsz újra, akár a "hegeid" ellenére is
 támogassalak abban, hogy elcsendesítsd a világ zaját, hogy végre meghalld saját magad
 kaput nyissak az érintés, a test, a tudatosság és az ítéletmentes Élet felé

Hiszen: Nem kell „készen lenni” ahhoz, hogy elindulj. Elég, ha hajlandó vagy kérdezni, választani, és engedni, hogy más legyen.

 AZT CSINÁLNI, AMI ÉLTET

Az én valóságomban ez nem csak egy vállalkozás.
Ez egy tér, ahol nőként, anyaként, segítőként, csodálatos emberként végre nem kell összehúznod magad.
Ahol a kérdésem hozzád az, hogy:
Ki vagy Te valójában, ha elengeded mindazt, amit rád raktak?
És
Milyen életet szeretnél élni, igazából?


Az én nézőpontom szerint az élet akkor változik meg, amikor elhagyjuk a saját komfort zónánkat és elindulunk. Megállíthatatlanul.
Hiszen:
MI A LEGROSSZABB AMI TÖRTÉNHET?
Max elbukunk és újra felállunk.

Az élet csodás ajándék.
És mi élünk.


Végtelen szeretettel: Hadházy Andrea (Sziszi)
Access Bars Facilitátor | Testtel suttogó | Történetíró mentor
 Ahol a kérdés kezdődik, ott születik az új választás.